1. |
Változz át!
05:47
|
|||
|
Egyre gyorsabban élsz,
hiába fékezel.
Bármerre mész,
mindent megmérgezel.
Mondd meg hogy mennyit ér,
ha a lelked túl nehéz?
Ha csukott a szem,
és néma marad a száj,
az igazi bűnért,
közömbösség az ár.
Ó mondd merre halad,
aki magának is tagad?
Csak egy kiégett váz marad...
Átkozod, feláldozod magad,
de a vágyaidnak élsz.
Álmaidnak építesz falat,
de ébredést remélsz!
Kérdezd a kígyót,
hátha számot ad.
Mikor hozza el
a megváltásodat?
Mondd meg, hogy mit teszel?
Mi van, ha nem jön el...?
Átkozod, feláldozod magad,
de a vágyaidnak élsz.
Álmaidnak építesz falat,
de ébredést remélsz!
Mérged a tudás, áldatlan áldás, mert félsz.
Ha mindent megkaptál, de semmit nem adtál ezért.
Ne menekülj...
Alakulj át!
Ne menekülj...
Változz át!
|
||||
2. |
Kettévált út
05:40
|
|||
|
Miféle Isten,
hagyja hogy így legyen?
Az égre felnézve,
hiába kérdezem.
Mondd miféle érdek
hajtja, hogy így legyen?
Mennyit ér egy élet?
Hiába kérdezem...
Mondd meg, hogy miért?
Mondd meg, hogy hol, vált ketté az út?
Már a jövőnk is múlt.
Ó mondd meg miért?
Mondd meg mikor, hibáztam úgy,
hogy már a jövőnk is múlt.
Hol hang, hol a fény?
Sehol sincs már, a remény.
Hiába voltunk égre föld.
A tükörképünk is összetört.
Miféle Ördög
akarja, hogy így legyen?
Ha elvett tőlem mindent,
övé az életem.
Ó miféle Ördög,
engedi, hogy így legyen?
Mennyit ér az élet?
Hiába kérdezem.
Mondd meg, hogy miért?
Mondd meg, hogy hol, vált ketté az út?
Már a jövőnk is múlt.
Ó mondd meg miért?
Mondd meg mikor, hibáztam úgy,
hogy már a jövőnk is múlt.
Hol hang, hol a fény?
Sehol sincs már, a remény.
Hiába voltunk égre föld.
A tükörképünk is összetört.
|
||||
3. |
Túl a fényeken
05:44
|
|||
|
Túl a fényeken, százezer életen.
Bezárul a kör, megáll a vén idő.
Minden összeér, egybeforr a tér.
Egy pillanat a lét, nem adnád semmiért.
Az üzenet érthető:
Itt soha nincs Én vagy Ő,
ha együtt írjuk át,
az ébredés dalát.
Az üzenet érthető...
Lehúz a Föld, démonok között,
szorít a hét halál. A létra benned áll...
Minden összeér, egybeforr a tér.
Egy pillanat a lét, nem adnád semmiért.
Az üzenet érthető:
Itt soha nincs Én vagy Ő,
ha együtt írjuk át,
az ébredés dalát.
Az üzenet érthető...
A szíved válaszol
A végső..
A szíved válaszol
A végső kérdésre a szíved válaszol
|
||||
4. |
Sűrű erdő
05:47
|
|||
|
Sűrű az erdő, nem tudni még,
merre van út, visszafelé...
Futni kell, égni kell, lopni kell, csalni kell,
Hol lesz majd holnapom,
azt most még nem tudom.
Szállni kell, élni kell, hinni kell, hazudni kell,
Hogy volt a tegnapom,
azt már rég nem tudom.
Lökni kell, ölni kell, félni kell, szeretni kell.
Ha nincsen több válaszom,
másokra ráhagyom.
Adni kell, kapni kell, látni kell, feledni kell.
Ismétlődő körök,
elveszve a fák között...
Háború dúl, bármerre mész.
Van-e még út önmagunk felé?
Sűrű a felhő, nem tiszta az ég.
Halvány a holdfény, ó egy csillag sem ég.
Futni kell, égni kell, lopni kell, csalni kell,
Hol lesz majd holnapom,
azt most még nem tudom.
Szállni kell, élni kell, hinni kell, hazudni kell,
Hogy volt a tegnapom,
azt már rég nem tudom.
Lökni kell, ölni kell, félni kell, szeretni kell.
Ha nincsen több válaszom,
másokra ráhagyom.
Adni kell, kapni kell, látni kell, feledni kell.
Ismétlődő körök,
elveszve a fák között...
Jövő és múlt, zárul fölénk,
falakat húz a szívünk köré.
Háború dúl, bármerre mész.
Van-e még út önmagunk felé?
|
||||
5. |
Iránytű
05:44
|
|||
|
Ma az óceán Te vagy, amin a csónakom halad
a jégyhegyek felé, a jéghegyek felé.
A hullámtengeren, sodródik a hitem,
örvények közé, sötét örvények közé,
Csak ringunk csendesen
át egy egész életen.
Lehet az út végtelen,
mégis magam elé képzelem...
Nincs Észak, Dél,
csak a víz és Én.
Hol az iránytű, amivel visszatérhetnék?!
Ha a vihar is Te vagy, miben a vitorlám szakad.
Vezess zátonyok között, a zátonyok között.
Csak a szerelmed vigyen, mutasd meg milyen.
Ó igen, mutasd meg milyen...
Csak ringunk csendesen
át egy egész életen.
Lehet az út végtelen,
mégis magam elé képzelem...
Nincs Észak, Dél,
csak a víz és Én.
Hol az iránytű, amivel visszatérhetnék?!
Nincs vég, nincs cél,
csak a széles tér.
Hol az iránytű amivel partot érhetnék?!
Mégis hirtelen, új remény terem.
Feltámad a szél, feltámad a szél.
Értem jött talán, felkap egy hullám
ami sodor a part felé, kisodor a part felé!!!
Észak, Dél,
csak a víz és Én.
Nem kell iránytű, amivel visszatérhetnék?!
Nincs vég, nincs cél,
csak a széles tér.
Nem kell iránytű amivel visszatérhetnék?!
|
||||
6. |
A végtelen benned
04:13
|
|||
|
Börtönben élsz, elzárva mindentől.
Ide nem jut be fény, túl távol van Istentől.
Túl távol...
Túl távol...
A végtelen benned, kijárat a lélekbe.
A végtelen benned vár.
Ha a tűz a kezdet, világíts hogy érezzem.
Érjen égig a láng!
Látom, hogy félsz, véred a véremből!
Ha rossz útra lépsz, próbáld meg előről!
Mert látom, hogy félsz!
A végtelen benned, kijárat a lélekbe.
A végtelen benned vár.
Ha a tűz a kezdet, világíts hogy érezzem.
Érjen égig a láng!
|
||||
7. |
Gravitáció
05:05
|
|||
|
A minták az arcodon, ezernyi hexagon.
Látom az ötletet, a lét felett.
Rajtam az új ruhám, a téridő nem hat rám.
Látom a szenvedéseid okát.
Tudom jól, ami újra mélybe húz,
nehéz súly, ami vállaidra hull.
Tudom jól, újra mélybe húz,
nehéz súly, ezt kaptad válaszul.
Az ajtókat bezárták, a kulcsokat Rád bízták.
A szabadság foglya lett az életed.
Ne hordozz titkokat, utazd be önmagad,
hogy megtaláld az ébredésedet.
Tudom jól, ami újra mélybe húz,
nehéz súly, ami vállaidra hull.
Tudom jól, újra mélybe húz,
nehéz súly, ezt kaptad válaszul.
|
||||
8. |
Csillagból emberré
06:15
|
|||
|
Honnan
számít kezdet és számít a vég
Honnan
számítható már, a föld és az ég
Hány Holdba telt, hány bolygót nevelt
Honnan
az ősi teremtő, adja dallamát
Honnan
fentről, vagy lentről, erő hatja át
Hány Holdba telt, hány bolygót nevelt
Honnan
indult az élet, hogyan adja át
Honnan
csillagporral átszőtt mikrokozmoszát
Hány Holdba telt, hány bolygót nevelt
Csillagból emberré
Széthullott mindenség
Csillagból emberré
Szétzúzott mindenség
Honnan
isteni a mérték, de emberi a vágy
Honnan
számolod a végét, de eleje sincsen már
Hány Holdba telt, hány bolygót nevelt
Honnan
az ősi teremtő, adja dallamát
Honnan
fentről, vagy lentről, erő hatja át
Hány Holdba telt, hány bolygót nevelt
Csillagból emberré
Széthullott mindenség
Csillagból emberré
Szétzúzott mindenség
Ha újjáteremtettek csillagként,
még egyszer ébredj fel emberként
|
||||
9. |
Illúzió
06:27
|
|||
|
Mondd, ó mondd, miért nem változol?
Tedd meg! Ez nem megy csak szavaktól!
Állj meg! Ne pörgesd az éveket!
Lásd meg! Van aki kincseit adja neked.
Minek neked önismeret?
Becsaphatod a lelkedet.
Hazugságaiban erő,
fogy ahogy telik az idő.
Ha elengedi majd a kezed,
elég hamar felismered...
Milyen sötét van egyedül...
Senki nem él, mert mindenki fél,
átadni magát.
Hogy egyedül jó, csak illúzió!
Együtt minden más!
Mondd, ó mondd, miért a szerelmet átkozod?
Lökd meg! Ez nem mozdul magától!
Minek neked önismeret?
Becsaphatod a lelkedet.
Hazugságaiban erő,
fogy ahogy telik az idő.
Ha elengedi majd a kezed,
elég hamar felismered...
Milyen hosszú a tél egyedül...
Senki nem él, mert mindenki fél,
átadni magát.
Hogy egyedül jó, csak illúzió!
Együtt minden más!
Lélegezz...
Nincs félelem, ami körbe vesz!
|
||||
10. |
A híd köztünk
06:01
|
|||
|
Azt hittem látod,
azt amit én.
Azt hittem hallod,
az én zeném.
Azt hittem érzel ,
valami mást.
Azt hittem a szíved
a megoldás...
de hé, nincs megoldás...
Nálad a maradék,
nálam, csak haladék!
Híd köztünk, van-e még,
ha mélyül a szakadék?
Nem ugyanúgy lángol.
Ez nem az a tűz.
Ez nem az a lánc,
ami hozzád fűz.
Valahogy eltört,
bennünk a vágy.
Valahogy megnőtt,
a távolság...
de hé, nő a távolság...
Nálad a maradék,
nálam, csak haladék!
Híd köztünk, van-e még,
ha mélyül a szakadék?
Ugye érzed, hogy itt a vége?
Az egésznek, nem vagy része.
Ó ugye érzed, jobb lesz talán,
mindkettőnknek, a híd két oldalán.
Csak játék!
Szavak nem érintenek.
Majd az idő mondja meg,
hogy miért hittem el...
Nem számít!
A szavak nem érintenek.
Majd az idő mondja meg,
hogy miért hittem el...
Nő, csak nő!!!
Ez fényév távolság!
|
||||
If you like Turbo, you may also like:
featured on Bandcamp Radio Oct 27, 2023
go to album
featured on Bandcamp Radio Oct 27, 2023
go to album
featured on Bandcamp Radio Oct 27, 2023
go to album
featured on Bandcamp Radio Sep 17, 2021
go to album
This Olympia, WA artist swings from gutsy hard rock to synthy experimentalism, delivering both with gusto.
go to album
Views from the apocalypse; aggressive rock detailing what Earth would be like without humans.
go to album
Our Birth is but a Sleep and a Forgetting
by It’s Not Night: It’s Space
Infectious sludge finally arrives after four years of furtive jamming, out on Small Stone Recordings.
go to album
